Poggio Bonelli - 2014.07.21.

Az a tipikus nap, amikor nem indul igazán jól a dolog, de délutánra minden a helyére rázódik. Na, ez az volt. Nagyjából. Amikor reggel felébredtünk, megállapítottuk, hogy az idő nem éppen vidám és napsütéses. Ezen a reggelen a kávézás kicsit szomorkás "háttérképpel" zajlott.

Azért az felrázott bennünket, amikor a másik apartmanban lakó hölgy lehozta a mikroméretű kutyáját az olívaligetbe, megmozgatni kicsit a négylábú éjszaka elgémberedett tagjait, na meg persze, hogy elvégezhesse a dolgát is. Betotyogtak az olajfák közé ... És kábé két percen belül sprinteltek is kifelé onnan, miközben a nő emelt hangerővel ismételgette, hogy "snake, snake ..."

A délelőtt nagy része azzal telt, hogy egyik helyről a másikra dőltünk, pihenés címszó alatt végigpróbáltuk az apartman ülő- és fekvőalkalmatosságait és csak úgy eltöltöttük az időt. Aztán, mivel a kajakészlet eléggé fogyóban volt, elugrottunk ismét Siena-ba. Ami ugye nem volt messze, ráadásul már rutinosan odataláltunk a parkolóba, a supermercato-ba, tehát jöhetett a beszerzőkörút. Vettünk ezt-azt, lezavartunk egy gyors tankolást is, aztán irány vissza, ömlő, szakadó esőben a Poggio Bonellibe. 

Ott szerencsére sokkal jobb idő fogadott bennünket. Úgyhogy először kimerészkedtem fotózni, hogy megörökítsem azokat az apróbb részleteket is, amelyek eddig még kimaradtak. 

Délutánra meg annyira szép időnk lett, hogy nem csak a virágokról és az olívabogyókról száradt fel az eső utolsó cseppje is, ...

... hanem a medencéhez is le lehetett menni, anélkül, hogy a nyakunkba szakadt volna odafentről az ég. Így aztán egyesek a napfénytől grimaszoltak,

... mások meg különböző furmányos módokon egymással próbálták a víz alatt, vagy éppen felett bemutatni, hogyan is lehetne valakit éppen csak egy icipicikét vízbe fojtani. Vagy lehet, azt talán mégsem, de szerintem többet tartózkodtak a víz alatt, mint felett. Szorgalmasan szolgáltatva a medence partján körben elhelyezkedő többi nyaralónak a délutáni matinéhoz a műsort. :P

Szóval ez a nap is kialakult. És végre pihentettük is kicsit a lábainkat  a többnapos toronymászás, lépcsőzés, városjárás után. Na meg a másnapi utazásra is felkészülhettünk kicsit, elvégre várt ránk Sorrento. :)