2018. április 28., szombat

... #hosszúhétvége

... A munka ünnepén végre nem kell dolgozni, ráadásul idén még hétköznapra is esik, és így aztán négy naposra dagadt a hétvége, ami ugye a pihenésé. Vagy mi. 
A hétvége első napján - ami szombat, bár nekem félig a péntek is belecsúszott már, mert "csak" itthon tanítottam, és azt se sokat - végre másfél órával később mászhattam ki az ágyból, mint hét közben. Azaz nem  5 óra 19 perckor, hanem csak fél hétkor és nem az ébresztő kifejezetten hajnali idegrángást okozó hangjára, hanem csak úgy felébredtem. Ami azzal a következménnyel járt, hogy zombi-állapotom vészesebb volt, mint a fent emlegetett hétköznapokon. Túlaludtam magam, na. Némi ténfergés után a kávégép segítségével elkészült a reggeli segédital, kiültünk G-vel a teraszra, dédelgettem a poharamat, szürcsölgettem a kávét, hallgattam a nagyon is ébernek tűnő madarakat és telefonon pötyögve megbeszéltem a kedvenc recepciósaimmal, ki miért nem alszik éppen, pedig megtehetné. Közben kitárgyaltuk az ajtó előtt szexelő csigákat, kinek-kinek a hétvégi teendőit, tettünk egy-két kitérőt más témák felé is, majd mindenki ment a saját szombati programjai felé tovább.

A kávé elfogyott, a teraszt magára hagytam, prezentáltam a reggelit a pasirészlegnek, majd megetettem magamat is és nekifogtam pihenni. Csak először még ...
- megtömtem egy adaggal a mosógépet,
- letartóztattam a tegnap este óta a pulton pihengető, éppen szökni próbáló öregtésztámat és kenyértésztát gyúrattam belőle a géppel, majd letakarva visszahelyeztem a pultra,
- G-vel elvittük a telep körüli körre a négylábút, számítva arra, hogy most talán még nincs annyira meleg és végig tudja cipelni a bundáját anélkül, hogy hőgutát kapna, mondjuk a kezdeti lendülete elég hamar megcsappant, hazafelé már csak földig lógó nyelvvel, meg-megállva caplatott utánunk ... ezúttal az erdősávot kihagytuk, mert nem volt sok kedvem a szúnyogokat itatni a véremmel,
- mire hazaértünk, megkelt a kenyértészta, tehát formázás után áthelyeztem a sütőedénybe, hogy ott alakuljon most már a végleges formájúvá,
- a puhatolózó kérdésre, hogy mi történik majd a hűtőben elárvultan kornyadozó maradék eperrel, könnyelműen kijelentettem, hogy gyümölcstorta lesz belőle, szóval sütöttem kettőt, mert egynek kár nekifogni, de mivel az eper csak egyre lett elég, a másikat naranccsal fedtem be, szóval kétpetéjű ikrek születtek, 
- közben a mosógép szólt, hogy a végére ért a programnak, tehát levegőztem megint egy kicsit  a teraszon, miközben kiteregettem a ruhákat,
- amíg a tegnap főzött tacohoz összeállt a frissen gyúrt tortilla tésztája, bezseléztem a két gyümölcstortát, előidézve némi lecsorgást oldalirányba, szóval esztétikailag hagynak maguk után némi kivetnivalót az ikrek, de gyanítom, ez semmiben sem fogja befolyásolni azt a tempót, amivel eltűnnek majd a tányérról,

- amíg nyújtottam és sütöttem a tortillákat, felaprítottam egy adag zöldséget a salátához, 
- kivettem a sütőből a kenyérkémet,

- megebédeltettem a kisebbik kispasit, engedélyeztem magamnak is egy tacot, miután kisült az össze tortilla,
- beterítettem mosatlannal, majd felszabadítottam a teher alól a mosogatót,
- megtartottam egy skype-os órát,
- a kispasik segítségével végrehajtottam egy gyors ágyneműcserét, amelynél ők szolgáltatták a kísérőműsort, meg a  szükséges erőt ( amíg el nem kezdtek nekem segédkezni ebben a műveletben, soha nem gondoltam volna, hogy egy szimpla ágyneműcsere mennyire szórakoztató is lehet, ha az ember a kellő kreativitással végzi) én meg az instrukciókat,
- megtömtem a mosógépet még egy adaggal,
- elkezdtem becsomagolni a nőnemű tanerőknek szánt búcsúajándékokat, amiket a héten beszereztem, de mivel nem találtam kedvemre való tatyókat, ezért kartonból vágtam ki sablonnal,
- megtartottam még egy skype-os órát,
- újabb látogatást tettem a teraszon, kihelyezve száradás céljából a kimosott ágyneműt,
... majd csatlakoztam a nappaliban relaxáló és filmező pasirészleghez, közben tovább horgoltam a régen tervezett fürdőszobai bigyótartót a pólófonalból ...
Holnap vasárnap, vár a pihenés, nem is csinálok semmit, csak főzünk valami finomat a kertben, lefordítok két szöveget, bemázazom az ajándékkísérő mézeseket, meg tanulok egy kis olaszt ... aztán ... :)

Írország: The Neale -8.nap: Cliffs of Moher

 Mindenhol vannak olyan "must see" helyek, amire azt írják, ha ezt nem láttad, olyan, mintha nem is lettél volna ott. Alapból inká...