Írország: Dublin - 4.nap - Phoenix Park

 A Főnix Park az egyik legnagyobb zárt közpark azok közül, amelyek Európa fővárosaiban találhatóak. Eredetileg királyi vadasparkként alakították ki az 1660-as években, és 1747-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Mindössze másfél mérföldre van az O'Connell Street-től, tehát tulajdonképpen Dublin belvárosában található. Sokféle szabadidős tevékenységre van lehetőség, mint például gyaloglás, futás, póló, krikett, hurling és még sok más, illetve számos séta- és kerékpárút áll a nagyközönség rendelkezésére. 

A parkot eredetileg aznap akartuk megnézni, amikor a Kilmainham Gaolban voltunk, mert nem messze van a börtöntől, de a kispasiknak akkor volt a tantárgyfelvétel, és így időre kellett visszaérnünk a szállásra, hogy el tudják intézni. Mivel azonban ez a délután igazából a tervezett programban is úgy szerepelt, hogy "bármi, ami ez előző napokból kimaradt", a hajókirándulás után visszaérve relaxáltunk kicsit, majd ismét felültünk a villamosra és célba vettük a legnagyobb parkot, amit valaha láttam.

A XVIII. században főleg katonai célokra használták a parkot, nem csak gyakorlatozás színhelye volt, hanem itt volt a Royal Hibernian Military School, amelyben olyan gyerekek tanultak, akiknek az apja külföldön teljesített szolgálatot, vagy árván maradtak. De itt állt a Mountjoy lovassági kaszárnya, illetve a Királyi Katonai Gyengélkedő is. Az eredetileg a parkőrök által lakott házakat a kormány később megvásárolta és állami vezetők magánlakásaként hasznosították. 

A XIX. század elején a park nagyon elhanyagolt állapotba került, a vízelvezetés rossz volt, az utak rossz állapotban voltak, a legtöbb fa pedig nagyon elöregedett, vagy elkorhadt. Ekkor a park közterületeinek kezelését erdészeti biztosok vették át, és megbízták a neves építész-tájépítészt, Decimus Burtont, aki közel két évtizeden keresztül alakította a park területét.

A viktoriánus Népkert huszonkét hektáros terület, 1840 körül alakították ki, nagy dísztavak, játszótér, piknikezőhelyek, virágágyások találhatóak benne.

Az 1860-as évektől kezdve a sport- és szabadidős tevékenységek kerültek előtérbe. A Dublini Királyi Állatkerti Társaság 1830-ban megnyitotta a Dublini Állatkertet. Amikor ott jártunk, éppen valami gyerekprogram lehetett, mert elég nagy volt a ricsaj és egy kis idő elteltével özönlöttek kifelé az állatkert kapuján a babakocsis, kisgyerekes családok. 

A Phoenix Park XX. századi történetét elsősorban a fák és cserjék újratelepítése jellemzi, főként az 1903-as nagy vihar miatt, amely közel 3000 fa pusztulásáért volt felelős. Közel 10 000 fát ültettek és 1979-ben, amikor II. János Pál pápa ide látogatott, felállították a pápai keresztet. Itt zajlott Bob Geldoff 1986-os "Live Aid" sétája is. 

A park délkeleti részén található a Magazin Fort. 1611-ben itt építtette Sir Edward Fisher a Phoenix Lodge-ot, amelyet 1734-ben lebontottak, amikor Dorset hercege elrendelte, hogy Dublin számára létesítsenek egy lőporraktárat. Az erődöt 1801-ben egy további szárnnyal bővítették. Most főleg a dámszarvasok legelésznek a kőfalak aljában, amelyek egyébként nem őshonosak Írországban, de ma már nagyon elterjedtek. A normannok hozták be őket 1244-ben. Amikor 1662-ben Ormond hercege létrehozta a Phoenix Parkot, azt eredetileg királyi szarvasparkként nyitották meg, és a dámszarvasokat Nagy-Britanniából importálták. A parkban jelenleg mintegy 600 szarvasból álló vadállomány él, sokan az 1660-as években betelepített eredeti állomány leszármazottai.

A Wellington emlékművet Robert Smirke tervezte Arthur Wellesley, Wellington hercege tiszteletére, aki állítólag Dublinban született. Az 1861-ben készült obeliszk Európa legmagasabb obeliszkje, a maga alig több mint hatvankét méteres magasságával. Négy bronztábla található rajta, amelyeket a Waterloo-nál zsákmányolt ágyúkból öntöttek.

Egy délután alatt persze lehetetlen volt bejárni az egész parkot, de így is sok mindent sikerült megnéznünk. Ez volt az első park, amit Írországban láttunk, és még sok követte. Egyikben sem tilos a fűre lépni - kivéve a kifejezetten díszkertnek kialakított részeket - és az írek ki is használják ezt. A családok ott piknikeznek, a gyerekek rohangálnak, sokan a padokon üldögélnek, a füvön sétálnak, vagy csak ücsörögnek és beszélgetnek. Rend van, tisztaság, kutyákat csak pórázzal szabad sétáltatni, sehol sincs szemét, vagy kutyaürülék, igazi szabadidős park. Mindez Dublin közepén. A főváros egyébként annyira nem tetszett - a látnivalók kivételével, - nem is szívesen laknék itt, de a rengeteg zöldterület eléggé lenyűgöző: nem a Phoenix Park és a St. Stephen's Green az egyedüli, ezeken kívül még van pár másik park is. Irigylésre méltó helyzet.