Mire gondoltak, amikor kinyílt
a vagon lelakatolt ajtaja,
és négyszögében megjelent az ég?
Mire gondoltak, mialatt
szoltírozták őket, öregeket
s gyöngéket balra, erőseket és
fiatalokat jobbra, párosával?
Mire gondoltak, amikor
elvették a holmijukat,
a táskákat, bugyrokat, eszelős
ösztönnel mentett semmiségeket?
Mire gondoltak - eins, zwei - amikor
elindult a menet,
s elöl kinyílt a vaskapu?
Mire - Arbeit macht frei - mikor
az első rúgást kapták, amikor
a fürdőbe hajtották őket és -
Arbeit macht frei - a hajukat
nyírták, karjukat tetoválták,
s lefényképezték, háromféle pózban,
azt a csíkos ruhában senkivé
enyésző kopár számot, akik voltak?
Néztek, profilban, féloldalt, s egészen
szemközt a lencsével. Hallgattak és
nem láttak semmit.
Csak az éjszakát.
Csak az éjszakát.
Odakint
zizegett a szögesdrótban az áram.
Arbeit macht frei! Hallgatták a kaput.
Döndülve becsapódott.
Elkezdődött a nemlét.
Ne felejtsétek el: innen csak egy kijárat
van, a kéményen át.
Dolgozni hoztak ide, nem nyaralni.
Zsidónak nincs joga, hogy éljen.
Két-három hét jár a papoknak.
A többi addig él, ameddig dolgozik.
Arbeit macht frei!
Ha nem tetszik valakinek,
szóljon:
nekimehet a drótnak.
Az anyától eltépték gyermekét.
A férjtől eltépték feleségét.
A csecsemő szájából kitépték a cuclit.
A kisfiút kitépték apja kezéből.
A kislány kezéből kitépték a babát.
Az anya kezéből kitépték a fia fényképét.
A sánta hóna alól kitépték a mankót.
A rövidlátó szeméről letépték a szemüveget.
Aki féllábú volt, kitépték a műlábát.
Akinek műfoga volt, kitépték a fogát.
A szívből kitépték emlékeit.
Az emberből kitépték az embert.
De MELDUNG mindenről maradt.
Aki munkából jövet kimerülten elvágódott,
megölték és MELDUNG-ot írtak róla.
Egy rab kenyeret keresett a szeméten.
Huszonnégy órára kikötötték
és MELDUNG-ot írtak róla.
Aki kitámolygott a sorból,
lelőtték, mint egy kutyát
és MELDUNG-ot írtak róla.
Valaki egy darab sajtot
elcserélt egy cigarettáért.
A Führer nevében felakasztották
és MELDUNG-ot írtak róla.
Egy rab szökni akart,
lelőtték,
és büntetésből még negyven rabot
lelőttek és MELDUNG-ot írtak róla.
Vagonszám küldtek a Birodalomnak
csontot, hogy műtrágya legyen belőle,
hajat, hogy szövet legyen belőle,
minden szállítmányt pontosan lemértek,
minden vagonhoz MELDUNG-ot írtak,
s mikor a szerelvény elindult,
a katonazenekar eljátszotta
a WIR FAHREN GEGEN ENGLAND-ot.
Elpusztult négymillió ember.
Négyszázezer magyar,
Hollandok, jugoszlávok, franciák,
oroszok, görögök,
és megszámlálhatatlan lengyel.
Hamuvá, porrá, füstté lettek.
Eggyé a földdel és a levegővel.
Eggyé a semmivel.
De MELDUNG mindenről maradt.
Liebe Mutter, ich bin gesund -
csak a tetvek rágják testemet,
csak a fagyott lábam gennyed,
csak a bőrömön virágoztat
fekélyeket az avitaminózis,
és ótvaros a fejem,
fogaim meglazultak,
inyem skorbútos,
harminckilenc kilóra fogytam,
olyan gyönge vagyok, hogy nem bírok fölállni,
a moslékot se bírom már lenyelni,
csak fekszem itt a szalmán,
s várom, hogy a szemétre vigyenek,
mint egy dögöt,
de ettől eltekintve,
Liebe Mutter,
ich bin gesund,
und ich fühle mich gut -
Anyám!
A bedeszkázott ablakok
a kivégzések udvarán.
Koszorúk a halál-falon.
Ott álltak csupaszon.
Nem mindegy annak a halál,
aki harminc órája vár?
aki nevét sem tudja már?
csak puszta szám és puszta sár?
harminc órája áll -
harminc órája várja,
hogy kivigyék a halál udvarára -
és áll a falnál csupaszon
és nem kell néki irgalom
ő már átlépett a falon.
Ő a falon túl menetel
a falontúli Tízezer.
A falon nem látszik a vér
eső lemosta lesikálta szél
de látatlan is ott csorog
léttelen léptük ott kopog
ne tegyetek rá koszorút
maradjon az a fal csak úgy
nyitott kapu az udvaron
kiléptek rajta csupaszon
hiába malter és beton
örökre nyitva mint a seb
betömni többé nem lehet.
A krematórium romjain
dércsípte fű.
Füstszaga van a szélnek.
Keserű.
A kéményen hulltak be a gáz
hókristályai
A rikoltásokat nem lehetett
odakint hallani.
Még megvan, fűvel benőve,
a rámpa:
onnét indultak a rakományok
a vagonból a gyárba.
A barakkok koporsói is állnak.
Drótokon sír a szél.
Fönt felhő úszik a lengyel égen.
Fehér ... fehér ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése