Tura. Egy kastély. Egy épület, ami sokkal többre hivatott. Amit látva az zsongott a fejemben, hogy milyen szép lehetett fénykorában. Hogy milyen szép lehetne akár most is. De még így is van benne valami meghatározhatatlan méltóság. Azoknak a régi időknek az üzenete. És ha kicsit hunyorítok a szememmel és nem figyelek a megkopott falfestésre, vagy a lepergett falburkolatra, akkor talán sikerül elkapni egy éppen átsuhanó kísértetet. Valamelyik régi, elegáns ruhába öltözött nagyúri dámát. Vagy a kis cselédlányt, amint éppen beviszi a reggelit. A lovászt, ahogy az istállóból odavezeti az uraság lovát. Vagy bárkit, aki valaha ott élt.
A kastély a Schossberger családé volt. A Felvidékről települtek Pestre. Gabonakereskedéssel, bankügyletekkel alapozták meg a családi vagyont. 1863-ban magyar nemesi címet, 1890-ben bárói rangot kaptak.
A területet Esterházy Miklóstól vásárolták, az építkezés 1973-ban kezdődött. A tervek alapján 1883-ra elkészült a neoreneszánsz stílusú kastély.
A nyitott kocsifelhajtó fölött a Schossberger család címere látható.
A főúri épületben nyugodt, kiegyensúlyozott, visszafogott nagyúri életet éltek. Az 1930-as évektől a több ezer hektáros birtokból egyre több rész eladására kényszerültek. A II. világháború alatt szovjet katonai szállásként, majd kórházként működött.
A kastély nettó alapterülete 2981 négyzetméter, 10,1 hektár birtok tartozik hozzá, eredetileg 98 helyiségből állt. Jelenleg felújításra vár, de minden nap látogatható.
A főépülethez két henger alakú torony és a Pálmaház csatlakozik.
A Pálmaházban tartották a dísznövényeket, a kupolás terek közepén három szökőkút volt. A vaskazettás, boltíves, kör alakú ablakokban pedig ólombetétes üvegek engedték át a fényt.
A kastélyban a kor minden technikai vívmányát alkalmazták. Volt étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték,minden szinten fürdőszoba. A falak között 30 centiméteres légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtőkön keresztül biztosították a szellőzést. A napfény tükörrel bélelt aknákon jutott a kastély mélyébe, a
tetőablakokon keresztül a tükrös csőbe, onnan pedig az előcsarnok feletti
üvegtetőre. Nyolc ilyen tükörakna borítja be a fénnyel a fenti
teret.
A hámló vakolat és a helyenként lezárt szobák sejtelmes, kísérteties hangulattal ruházzák fel az épületet. A pasik folyamatosan azzal szórakoztak, hogy belestek a kulcslyukakon és azt találgatták, vajon mi, vagy ki lehet oda bezárva. Végigkopogtatták a falakat, a kongó részeknél felmerült, hogy az egyik renitens dámát falazhatták be oda, aki azóta is hiába várja, hogy valaki kiszabadítsa.
Az egyik folyosón pár kép, a kastély tervrajza, az épület által ihletett festmények lenyomatai és néhány fotó mesél a család és a kastély történetéről.
Egy teremben pedig Angelina Jolieról készült fotókba botlottunk, mert a színésznő itt forgatta a "Vér és méz földjén" című filmjének néhány jelenetét.
A parkot állítólag Magyarország domborzatának mintájára formázták meg, előfordulási helyük szerint ültetve a fákat. A terület gazdag kertészeti ritkaságokban, de ezeket sajnos nem néztük meg. A szakadó esőben nem éreztünk túl nagy késztetést a hatalmas fák alatti sétálgatásra, inkább csak a kastély bejáratánál álldogálva csodáltuk meg az onnan éppen látszódó fákat. Közben megbeszéltük, mi lenne, ha, visszaálmodva magunkat kicsit azokba a régi időkbe ... mert akkor ücsöröghetnénk a pálmaházban, bekanyarodhatnánk az elegáns autóval a bejárat elé, a személyzet ott ácsorogna és várna ... :)
Mert ez a hely gyönyörű. Álmodozásra késztet. Még így is. És sokkal többet érdemelne.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése