... azt mondják ...

...Ők zsigerből érzik, hol vannak a "jó" helyek. Eddig sem kételkedtem benne, hogy helytállóak a megérzéseik. Elvégre kell, hogy legyen oka, hogy némely embertársunkat nem kifejezetten sorolják a kedvenceik közé. (Be is szokott igazolódni, előbb, vagy utóbb, hogy az illetőnél nem teljesen van rendben valami ...) De sorozatosan jönnek az újabb jelek. És a konyhaasztal alatt már a második olyan helyet fedezte fel magának, ami nem lehet véletlen. Úgy érzem, az sem az, hogy a fél életemet pont e körül az asztal körül töltöm: főzés, sütés, gyöngyözés, nyelvtanulás, netezés, órára készülés címén. :)