Bomba, ...

... mármint energia ... Mert ma elindultunk, hogy sétálunk kicsit, mondjuk a sarokig, azt a pár métert, közben meg majd megszaglássza az összes fűszálat, húsz centinként leteszi a hátsóját, hogy szemlélődjön, aztán csekély fél óra alatt meg is tesszük azt a nagyjából tíz métert.

De egyáltalán nem ez történt. Ugyanis turbó tempóban elindult és csak ment, ment, na jó, közben itt-ott megállt, ezt-azt megszagolt, körbenézett, pórázzal körbetekert, sarkamat letaposta, nagyon hangosan ugató kutyák kerítése előtt leült és nem akart tovább menni, - egy ilyen szakaszt ölben tett meg odafelé :) - és addig terelgettük egymást, míg egészen a kertészetig jutottunk. Onnan meg hazafelé benéztünk a fagyishoz, hátha akad egy felesleges tölcsér, amit senki nem akart megenni és csak árválkodik ott a többi mellett ... hazaérve még futott pár kört a szájában lifegő vérnyúllal a kertben, majd a nappali közepén elvetődött a pléden és álomba szenderült ... szerintetek? :)