... amikor ...

... reggel azért kelsz hamarabb kicsit, mert valaki a teraszajtót kaparja, jelezvén, itt a reggel, ideje ébredni, amúgy is uncsi már odakint egyedül, hosszú volt az éjszaka (... és alig egy hét után már tökre boldog lehetsz, mert csak hajnali ötkor kezdi, nem pedig minden órában éjszaka ...)
... a lépcsőn lebotorkálva, kinyitod a teraszajtót és valaki diszkréten berongyol rajta, miközben nyüszögve a tudomásodra hozza, mennyire hiányoztál neki ...
... valaki folyamatosan szemmel tart, árnyékként követi minden lépésedet, mindent megszagol, felkutat, megnéz és szemrevételez ...
... az összes létező papucsot a szekrényekre rakod, mert amelyik lent marad a földön, az titokzatos körülmények között és körülbelül öt másodperc alatt kikerül a kertbe, hogy aztán némileg hiányos állapotban szerezhesd vissza, itt-ott pár lyukkal, szakadással és elrongyolódva ...
... a kerted úgy néz ki, mintha egy csapat ovis tartott volna benne szülinapi bulit, mert a plüssállatok beterítik az egészet ...
... és amúgy meg rájössz, hogy a kert az egy olyan hely, ahol meglepetésszerűen, támadólag és suttyomban megjelennek egyes helyeken gödörkezdemények, amelyekhez persze "Valakinek" semmidesemmiköze ... 
... na akkor tudhatod, hogy egy kölyökkutyával élsz együtt :D