... vagyis tulajdonképpen nálam igazából most pörög fel. Mármint a készülődés. Mert a kezdés, na az már régen megtörtént.
Persze magyarázkodhatnék, hogy miért fogok hozzá a karácsonyi tervezgetéshez már az ősz közepén, úgy nagyjából október végétől, de a legegyszerűbb oka valószínűleg csak annyi, hogy ez a kedvenc ünnepem. És nem, az sem tántorít el ettől, hogy mostanában divat nem szeretni, meg azon fanyalogni, mennyire elveszítette a varázsát, meg a többi szokásos szöveg ... Mondjuk attól én sem vagyok oda, hogy a Mikulásokat már szeptember végén kirakják a boltokban a polcokra. Verőfényes napsütésben, kora őszi melegben valahogy nem tudnak hangulatba hozni a piros ruhás csokifigurák. Meg amúgy sem. :)
És szegény dolgozókat sem irigylem, akik heteken keresztül a "Jingle Bells" mámorát kell, hogy átéljék az üzletekben, ... emlékszem, tavaly az egyik pénztáros, akihez sokszor beállok a sorba, mert mindig van egy kedves szava, meg soha nem néz rám úgy, mintha éppen ölni szeretne, még akkor sem, ha látszik rajta, hogy már műszak vége van és tulajdonképpen rohanna elfelé ... na szóval ez a pénztáros olyan december 15. körül egyszer csak rám nézett és közölte, ha még egyszer meghallja ezt a karácsonyi számot, muszáj lesz megütnie valakit ... és hogy már éjszaka is ezzel álmodik. Na szóval ez az, amit nem szeretek. Meg a tömeget. A tolakodást. A rohanást. Szóval az egész naaagy karácsonyi őrületet. Ja, hogy ellentmondásos vagyok? Egyáltalán nem. Ugyanis nem szoktam megőrülni decemberben. Mert hogy alaptermészetemtől teljesen idegen módon ez az ünnep az, amire tervezek. Akár már nyáron. Kitalálok, ötletelek, gyűjtögetek, ... receptet, díszhez kellékeket, menüsort, családtagok óhaj-sóhaját.
Az évek során már annyi ötlet felhalmozódott, hogy azt hiszem, ha innentől egyet sem keresnék többet, akkor is sokáig válogathatnék belőlük. De valamiféle hörcsögvér akadhat bennem, mert ezzel a gyűjtögetéssel nem nagyon tudok leállni. Mindig van valami újabb.
Pár éve elkezdődött a folyamat, hogy valami ehető gasztrocucc is készüljön a "home made" csomagba. És lassan teljesen átalakultak a dolgok, most már jönnek a keksz-, bonbon-, mézeskalács variációk. Idén persze megint becsempészek valami mást is, de azt még fedje homály. Elvégre meglepetés lesz, vagy mi. Már, ha sikerül.
De ma esett a hó. És úgy éreztem, muszáj hozzákezdenem valami kézzelfogható dologgal is. Tehát délután teletömtem a múlt héten legyártott adventi naptár zsákjait csokival, meg néhány egyéb meglepivel. Aztán beindítottam a titkos műveleteket is kicsit, hogy azt a pár apróságot, amit sikerült beszereznem, elrejtsem a karácsonyi csomagolás alá. Na meg összegyúrtam két adagnyi mézeskalácsra való alapanyagot, ... mert holnap amúgy is meggyújtjuk az első gyertyát. Szóval itt az ideje előkeresni a formákat, nyújtani, szaggatni, sütni, díszíteni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése