... nekifogtam. Mert évekkel ezelőtt született itthon egy megállapodás, hogy legalább december elsejéig bírjam ki, előtte ne rakjam tele a lakás minden elképzelhető pontját karácsonyi díszekkel. tehát azóta türelmesen kivárom mindig. Azaz, ... ööö ... már hetek óta visszaszámolok, titokban tervezgetek, dekorációt gyártok, boltokban kóvályogva újabb apróságokat veszek ... de hősiesen csak ilyenkor fogok hozzá a látványos részéhez.
Mint például az adventi naptárhoz. Régen, amikor a kispasik még tényleg kicsik voltak, a keresztszemes korszakomban alkottam egy variációt. Valahol még fotónak is lennie kell róla, (mert mindig, minden ilyesmit megörökítek) de a nagy katyvaszban, ami a gépemen, meg a mindenféle cd-ken uralkodik, fogalmam sincs, merre van. Aztán ezt használtuk évekig, a fiúk szedték ki szorgalmasan az apró zsebekből a cukorkát, csokit, egyebeket. És lassan kinőttük, elhasználtuk. Párszor vettünk egyszerű csokisat, papírból, de azok iránt valahogy néhány nap alatt elvesztették az érdeklődésüket. Pár évig kimaradt ez az egész adventi naptárosdi, mindig csak készültem, hogy csinálok másikat, de folyton kicsúsztam az időből, meg ihletem se nagyon volt ebben a kérdésben.
Aztán idén, amikor a kedvenc kisboltomban beszerző körúton jártam - mert valami teljesen máshoz szalag, csipke, zsinór kellett, - megláttam ezt az anyagot. És jött az "ilyet veszek, pont jó lesz az adventihez" érzés. Szóval vettem. Aztán hazaszállítottam. Egy magányos délelőttöt kihasználva legyártottam a titkos projekthez az összes zsákot. Ma pedig, míg a pasirészleg edzés miatt távollétével tüntetett, teletömködtem, felszalagoztam a bugyrokat. Került bele csoki, ... naná, elvégre kell a kalória. Meg néhány Ez, meg Az.
Az első találkozás már lezajlott, elhangzott a "Holnap akkor kinyithatjuk az elsőt?" kérdés. Innentől meg izgulok, hogy az "egyebek" vajon tetszenek-e majd Nekik. Mert a csokikkal nem lesz gond, azt tapasztalatból tudom. :)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése