... és múlt heti ellenpontja

... khm ... a hétvége a pihenésé, ugyebár, ...

Tehát ...

- a "gyerek" szobája szétbombázva és egyelőre még az "egyre jobban szétszedjük" folyamat zajlik, a "rakjuk összefelé" helyett ... csiszolás, előkészítés, holnap festünk és ha végre kész lesz, csodáljuk ... meg várunk az ágyra, szekrényre, ami kell, addig meg földön alvás lesz, amikor éppen itthon tartózkodik, a matrac úgyis elég vastag ...

- kell valami ebéd, mert enni mindig kell, és attól, hogy az egyik pasi éppen nem tartózkodik itthon, a másik kettő még éhes lesz ...

- reggel a piacon beszereztük a  négylábú húskészletét és mivel ilyenkor általában nem csak egy napra vásárolunk neki, azt ki kell porciózni és be kell gyömöszölni a fagyasztóba ...

- amúgy magunknak is vettünk húst, ha már ott voltunk, akkor több adagot (bocs, nem eszem sokat ebből a fajta kajából, de vega még mindig nem lettem, ez van ...), szóval azt is el kell valahová tenni, mert nem vagyok (túlzottan) finnyás, de a magától elinduló, szagos-zöldes húsfélékre nem gerjedek ...

- délelőtt lezavartam egy kis németórát is, nehogy hétvégére kiessek a gyakorlatból ...

- elvitték a tortácskát, amit tegnap legyártottam ...

- a piacon mellesleg pár kiló zöldséget is összeszedegettünk, a házi ételízesítőm sajna eléggé elfogyott, szóval ma az is feldolgozásra vár ...

- a héten megint elmaradtam pár nappal a hőmérséklet-takaróban, szeretném magam utol érni  - mondjuk, ez nem a munka, hanem az élvezet kategóriát erősíti ...

- kicsit nem ártana az olasz szókincsemet is felturbózni, mert már baromira idegesít, hogy képtelen vagyok egy épkézláb mondatot összerakni szóban, mert alapszavak hiányoznak és valahol az agyam hátsó fertályában, az iszap mélyére süllyedve passzívkodnak ... és ebben az sem vigasztal, hogy a szövegértéssel viszont sem olvasott, sem hallott formában nincs problémám ...

Szóval pihenünk, csak a szokásos pörgés, ... de lesz idő jógára, meg talán némi futás is belefér, sőt, reggel, kihasználva a pillanatnyi esőmentes időszakot, a teraszon kávéztunk nyugisan, nem egy kortyban lenyelve, nem a nyelvünket összeégetve, hanem csak úgy, ahogy kell ... közben meg ráérősen körözött felettünk egy ragadozó, a főváros (majdnem) közepén ... (A kép kissé életlen és sötét, mert mire ráközelítettem, már régen máshol keringett, de azért egy fotóm lett róla.)

Szóval itt a hétvége, a negyede lassan el is telik. Viszont a következő kicsit hosszabb lesz, ... és ott lehet, arra is jut idő, hogy süssek magamnak egy tortát, amiből én is ehetek, (miután kiszámolgattam, menynire vékony az a szelet, ami belefér mindenféle szempontból az étrendbe ... ) aztán jól megünnepeljük, hogy már majdnem fél évszázadig eljutottam. :)