... kövek ...

... a folyóban, a tengerparton, simára csiszolva, gömbölyűn és kereken. Kicsik, nagyok, aprócskák és hatalmasak ... színesek, szürkék, csíkosak, foltosak, ... törékenyek, törhetetlenek. Kövek, amelyek elkopnak és egy kő, amely szépen lassan növekedésnek indul. Rakódik rá időről-időre egy-egy újabb réteg, míg egyszer csak úgy dönt , nem elégszik meg a nyugalmi állapottal és elmozdul. És akkor leleplezi magát a tompa, szűnni nem akaró fájdalommal, ami nem elviselhetetlen ugyan, de arra pont elég, hogy ne élhess úgy, ahogy eddig. És kiderül, neki ott nincs jó helye, el kell szakadnia a "gazdatesttől", de magával kell rántania az őt eddig dédelgető burkot is ... ezáltal megváltoztatva mindent. És azt a követ eltávolítják, de te örökre emlékezni fogsz arra, hogy valaha ott volt, mert innentől minden egyes falatot úgy kell kiválasztanod, hogy tudod, AZ a kő létezett.